|
"A Körös menti Szarvasra utazunk, ahol a ciprus Nő.
Ilyen fák több millió éves maradványait találták 2007 nyarán Bükkábrányban is. A mocsárciprus 30-40 méteresre megnövő, fiatalon kúpos formájú, idős korban terebélyes, vízszintes ágú fa. Tűlevelei körülbelül 2-3 centiméter hosszúak, pikkelyszerűek, puhák. Gyökere különleges. Alul kiszélesedő különleges formájú törzse a talajból ismét kiemelkedő légzőgyökerekben végződik. Élőhelyük az évszakosan vízzel borított mocsár vagy az ártéri síkság.
Mielőtt elébe futnánk a történetnek, lássuk hogyan is kerültek ide ezek a fák, hiszen ezek a mocsárciprusfélék ma jellemzően Észak-Amerika délkeleti részén tanyáznak. Valaha, több millió évvel ezelőtt a Kárpát-haza területén egy tenger húzodott, majd ahogy ennek a déli földrésze az északival találkozott egy hatalmas tóvá, beltengerré változott az egész. A beömlő folyóvizeknek köszönhetően a tó fokozatosan kiédesült és feltöltődött. Az északról érkező folyók feltöltő munkája révén a Pannon-tó partvidéke 6-12 millió évvel ezelőtt a mai Északi-középhegység lábánál húzódott, vagyis a mai Bükkábrány térsége is partvidéki terület volt. A térségben ekkor szubtrópusi éghjlat uralkodott, a növényvilágot pedig zömmel a fenyőfélék képviselték. Ezek közül is a mocsárciprusfélék voltak uralkodók, amelyek akkor egész Eurázsiában elterjedtek voltak. A mocsárciprius-erdők a part menti területeket borították, majd a tenger visszahúzódásával teljesen eltűntek. A díszfák és növénykertek elterjedésével manapság viszont újból megjelentek. Szarvason is újra CIPRUS NŐ."
|
